Munkaügyi per

A munkaviszony jogellenes megszüntetése

Számos esetben előfordul, hogy a munkavállaló egy mégoly jelentős munkáltatói jogsértés esetén sem kíván bírósághoz fordulni. Emellett az is gyakori, hogy okiratokkal vagy tanúkkal viszonylag egyszerűen igazolható munkáltatói jogsértések ellenére a munkáltatók tárgyalni sem hajlandók a munkavállalóval mondván, ha követel, hát pereskedjen és fizesse annak a költségeit. A munkaügyi perek igen nagy számban a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosak.

Perindítás

A munkaügyi per a keresetlevél bírósághoz történő beadásával indítható. A keresetlevél valamennyi per esetében a felperesi állítások kiindulópontja. Ebben kell előadni a tényállást, azt hogy mennyiben sérültek a munkavállaló jogai, azt hogy a jogsértéseket milyen bizonyítékok támasztják alá és természetesen meg kell fogalmazni a kereseti kérelmeket.

A keresetlevél beadásakor jellemzően illetéket nem kell leróni.

A kereseti kérelmek. A kereseti kérelmek a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránti munkaügyi perekben az alábbiak lehetnek:

• a munkavállalót – kérelmére – eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni;
• ha a munkavállaló nem kéri a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót a munkavállaló 2-12 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. A döntés során a bíróság mérlegeli az eset összes körülményeit, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyát;
• a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Fontos azonban, hogy nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. Ezzel kapcsolatban a perben nyilatkozni kell. A munkaviszony – főszabály szerint – a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.
• a munkavállalót, ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg – az előzőekben foglaltakon kívül - megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is.

Fontos szabály, hogy a keresetlevelet a munkáltató írásbeli intézkedésétől (pl. rendes vagy rendkívüli felmondás) számított harminc napon belül kell a munkaügyi bíróságnál előterjeszteni. A határidő a postára adással is teljesíthető.

Bizonyítás a perben.

Minden peres eljárásban a felek állításait bizonyítékokkal kell alátámasztani. A bizonyíték a munkaügyi perekben jellemzően okirat vagy tanúvallomás. A per előkészítése során az egyik legfontosabb feladat összegyűjteni a rendelkezésre álló bizonyítékokat: valamennyi lényeges okiratot és a lehetséges tanúkat. Meg kell tudni jelölni, hogy az egyes tanúkkal a felek mit kívánnak bizonyítani, mi a nevük és címük annak érdekében, hogy a bíróság őket idézni tudja.

Peren kívüli eljárás

Mint bármely polgári ügyben, a munkaügyi bírósági eljárást megelőzően is helye lehet a felek megállapodásának. A perindítást megelőző peren kívüli eljárás végső soron ennek az esélyét kínálja. Fontos tudni, hogy a felek a peres eljárás alatt is bármikor megegyezhetnek egymással. Ilyenkor célszerű, ha egyezségük jóváhagyását a bíróságtól kérik, mert ebben az esetben a bírói végzéssel jóváhagyott egyezség „ítélet hatályú” lesz, azaz nemteljesítés esetén végrehajtható okiratként szolgálhat.

Költségek és díjak

A munkaügyi perekben a munkavállalót tárgyi költségfeljegyzési jog és illetékfeljegyzési jog illeti meg, ami azt jelenti, hogy az eljárás során felmerülő költségeket (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.), valamint az illetéket az állam előlegezi.

A pervesztes fél az állam által előlegezett költségek viselésére lesz köteles az ítélet szerint.

Amennyiben bármilyen további kérdése lenne, állunk rendelkezésére.

Dr. Bajusz Gergely
ügyvéd
Tel: 06 30 652 1553
Email: bajuszgergely@gmail.com